Az elmúlt 2 nap sütés-főzéssel telt.
Szombat. Az uram kedvence készült: gulyásleves (természetesen marhahúsból), és rétes, amit anyósom készített. Sütinek beújítottam egy citromos sütit, Stahl Judittól. Anyósom készített még sajtos és tepertős pogit. Délután megfőztem a sonkát, és tojásokat. Valamint előkészítettem másnapra a pulykamellet: felszeleteltem, besóztam, és fokhagymás tejbe áztattam.
Vasárnap. Anyuék érkeznek. Ha nem lenne elég a 3 féle rétes (almás, meggyes és mákos) meg a többi sülemény,akkor anyu hozott grízes mézest, mézes apró sütit, és zserbót. Ebéd nem volt, mert későn reggeliztünk, így vacsi lett belőle. Reggelire tálaltam a sonkát, jó kis hazai kolbásszal, főtt tojással salátaágyon és paradicsomot, paprikát, retket, zöldhagymát. A vacsi húsleves lett fácánból, és a pulykamellet sörtésztába forgatva kisütöttem. Hozzá párolt rizs volt, és savanyú uborka.
Hétfő. Reggeli ugyanaz, mint vasárnap, a sonka isteni lett! Én nem szoktam sokáig ázalogni hagyni a főzővízben, és beáztatni se szoktam egy éjszakára, csak főzés előtt 1 órára. Ha megfőtt (az enyém kb. 1,5 kg volt, és kuktában forrástól számítva 1 órát főtt) mikor már le lehetett venni róla a fedőt, akkor levettem, és langyosra hagytam hűlni, kiemeltem, s megvártam míg annyira lehűl, hogy hűtőbe tehető. Ebéd: nem kellett főzni, csak megmelegíteni a levest, meg volt még főtt hús is, a többiek gulyáslevest ettek, én húslevest, és utána rétest.
Nórika jól viselte az ünnepeket.